Hasonnevei
Muscat Lunel, Muscat de Lunel, Muscat blanc, Muscat de Fron-tignan, Muscat bélüj, Muskat weisser, Muscat zlty, Moscato bianco.
Származása
A legrégebben termesztett szőlőfajták egyike. Egyesek francia eredetűnek, mások Elő-Ázsiából származónak vélik. Leveleinek jellegzetes bélyegei alapján a természetes fajtarendszerben a convarietas pontica, subconvarietas georgicába sorolható. Concultát alkot, ismert de nem termesztett a fekete, a violaszínű és rózsaszín változata is.
Elterjedése
Európa és világszerte ismert és termesztett fajta. Sokat termesztenek belőle Franciaország déli részén Lunel és Frontignan környékén. Nálunk a Tokaj-Hegyaljai borvidéken termeszthető fajták egyike, de nem túl nagy felületen más borvidékeken is termesztik.
Tőkéje
Közepes erősségű, közepes számú félmerev vesszővel.
Vesszői
Közepes vastagságúak, vörösesbarna színűek, feketén pontozottak. Rügyei közepes méretűek, hegyesedők, karomszerűen görbültek, csupaszok.
Vitorlája
Erősen bronzos-zöld, pókhálósán gyapjas szőrözöttségű, fényes.
Levele
Közepes méretű, tagolt, 5 karéjú. Vállöble záródó, keskeny, lant alakú. Felső oldalöblei záródóak vagy zártak, keskenyek, az alsók nyíltak és sekélyek. A levéllemez bőrszerű, kissé durva szövetű, felfelé hajló, sötétzöld színű, hólyagos felületű. Fonáka az ereken serteszőrös, máshol gyapjas szőrökkel alig észrevehető ritkasággal borított. A levél széle fűrészes fogazású. A ritkán álló nagy fogak hegye az idősebb leveleken jellegzetesen sárgás színű, ami kitűnő felismerési fajtabélyeg. A levél erek zöldek, a levélnyél viszont barnás-zöld árnyalatú. A hajtás szártagja zöld, de a napos oldala barnán csíkozott. A kacs közepes hosszúságú, és barnás-zöld színű.
Fürtje
Közepes méretű (fürt átlagtömege 150 g körüli), hengeres, de gyakran vállas.
Bogyói
Közepesek, gömbölyűek, sárgászöldek, napos oldalukon rozsdás bevonattal, lédúsak, ropogósak, vastag héjúak.
Termesztési értéke
Hosszú tenyészidejű fajta, szeptember végén, október első felében érik.
Növekedési erélye közepes, nem nevel sűrű lombot.
Termőképessége kielégítő, több év átlagában 12 t/ha termésmennyiségre képes. Másodtermés képzése jelentéktelen.
A termés cukortartalma átlagos évjáratban nem túl magas, 17-18 magyar mustfok közötti. Kedvező évjáratban aszúsodik és ilyenkor páratlanul finom minőségű a termése. A must savtartalma más muskotályos fajtáktól eltérően nem alacsony, 10-12 g/l körüli.
Muskotályos íze-zamata jól megkülönböztethető más hasonló fajtákétól.
A téli fagyokkal szembeni viszonylagos fagytűrése elég alacsony fokú. Rothadásra való hajlama szembetűnő, emiatt gyakran kényszerszürettel a teljes érés előtt kell szüretelni. Termését a darazsak kedvelik, olykor jelentős kárt okozva.
Fagyérzékenysége miatt elsősorban a hegy- és dombvidéki borvidékekre, védett helyekre való. Hosszúcsapos metszést igényel.
Bora
A muskotályos fajták között egyedülállóan finom, nem lágy, Tokaj-Hegyalján borkülönlegességet készítenek belőle.
Telepíthetősége
Ajánlott fajtaként telepíthető az Etyek-Budai, a Balatonbogiári és Tokaj-Hegyaljai borvidéken, engedélyezett fajtaként a Villányi, a Balatonfel vidéki borvidék Káli körzetében, valamint a Mátraaljai borvidéken.
Telepíthető klónjai
Nincs
