Hasonnevei
Irsai, Zolotis, Muskat Olivér, Zolotisztüj rannüj.
Származása
A Pozsonyi és a Csaba gyöngye keresztezésével állította elő Kocsi Pál (1930). Fajtahibrid.
Elterjedése
Magyarország nagy felületen termesztett, második legelterjedtebb csemegeszőlő-fajtája. Állami minősítést 1959-ben kapott. Kettős hasznosítású. Az árutermelő gazdaságokban és a házi kertekben egyaránt megtalálható. Terméséből az árutermelők inkább bort készítenek, míg a ház körül étkezési szőlőként is kedvelik megbízhatósága miatt. Ültetési anyaga iránti igény az utóbbi években erősen csökkent.
Tőkéje
Középerős növekedésű, hosszú, elfekvő vesszőzetű.
Vesszői
Barnássárgák, közép-vastagok vagy vékonyak, középhosszú ízközűek, rügyek közép-nagyok, elállók, csupaszok.
Vitorlája
Bronzos sárgászöld, többé-kevésbé csupasz.
Levele
Közép-nagy vagy kicsi, kerekded, fényes, világoszöld, vékony, bőrszerű szövetű, sima felületű, közepesen tagolt, 5 karéjú. Levéllemeze a színe felé összehajló, a levél széle csipkés, csipkés-fűrészes. Fonáka kissé serteszőrös. A hajtás minden részére a zöld tónus jellemző, kevés barnás árnyalattal a szártagon.
Fürtje
Közép-nagy (150 g), közepesen tömött vagy laza, vállas.
Bogyói
Kicsik, gömbölyűek, aranysárgára színeződőek, vékony, kissé rágós héjúak, lédúsak, ropogósak, intenzív muskotályos ízűek.
Termesztési értéke
Rövid tenyészidejű, igen korai érésű fajta. Augusztus elejétől, közepétől fogyasztható. Fürtjei sokáig a tőkén hagyhatók, hosszabb időn át szedhetők. A szedési időre azonban ügyelni kell, mert túlérve a fajta illat- és zamatanyagai hátrányosan változnak.
Erős növekedési erélyű. Termőképessége inkább közepes. Másodtermést alig nevel. Közép-nagy fürtje, kicsi bogyói miatt nem tartozik a tetszetős, piacos csemegeszőlők közé. Viszonylag jól szállítható.
Kettős hasznosítású fajta. Terméséből azonban inkább bort készítenek. Bora intenzíven muskotályos, lágy karakterű, gyorsan vénülő, többnyire házasítási alapanyag.
Talaj és fekvés iránt különösebben nem igényes. Mindenhol beérik. Minden talajon, így homokon is jól díszlik. Fagytűrése közepes. A szárazságot viszonylag jól elviseli. Bogyórepedésre és rothadásra nem hajlamos.
Magasművelésre, lugasok kialakítására alkalmas. Hosszúmetszést igényel. Hajtásai gyorsan és hosszúra nőnek, a támaszon könnyen összekuszálódnak. Tőkéit gondos és rendszeres zöldmunkában kell részesíteni.
Telepíthetősége
Minden borvidéken és bortermő helyen telepíthető.
Telepíthető klónjai
A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert klónja a K.11. Állami elismerésben 1984-ben részesült.
